Morzsa:
A hús megfelelő készültségét leggyakrabban a színe és az állaga alapján szoktuk megítélni. A hőkezelés során a hús megváltoztatja színét: a nyers, pirosas vagy rózsaszínes hús szürkéssé, barnává válik, ha teljesen átsült. A baromfihúsnál különösen fontos, hogy ne maradjon rózsaszín a belseje, mert az alulsült csirke vagy pulyka komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthet. Emellett a hús állaga is megváltozik: a nyers hús puha és nyúlós tapintású, míg a megfelelően átsült hús rugalmasabb és szilárdabb.
Falat:
Bár a szín és az állag is jó kiindulási pont, a legbiztosabb módszer a hús belső hőmérsékletének ellenőrzése. Ehhez maghőmérőt használhatunk, amelyet a hús legvastagabb részébe kell szúrni úgy, hogy ne érjen csontot, mert az torzíthatja a mérést.
Ha a maghőmérő legalább 75 °C-ot mutat legalább két percen keresztül, az már általában elegendő a káros mikroorganizmusok elpusztításához, így az étel biztonságosan fogyasztható. Ez a módszer különösen hasznos, ha vastagabb darabokat sütünk, például sült csirkecombot vagy egyben sült húsokat.
Lakoma:
A sous vide (ejtsd: szu vid) egy modern főzési technika, amely lehetővé teszi, hogy a hús viszonylag alacsony hőmérsékleten és hosszú ideig, vákuumcsomagolásban, vízfürdőben készüljön el. A sous vide előnye, hogy pontosan beállítható az a hőmérséklet, ahol az adott húsfajta a legjobb textúrát és biztonságos belső hőmérsékletet éri el – ezáltal egyszerre lehet finom és biztonságos is az étel, de elkészítése nagy odafigyelést igényel.