Alap:
A nagymamák igazi kincsesládái a konyhai praktikáknak. Ők tudják, hogyan lehet minden falatot hasznosan felhasználni! Tőlük tanulhatjuk meg például, hogy a szikkadt kenyérből rengeteg finomságot készíthetünk: zsemlemorzsát, bundáskenyeret, melegszendvicset vagy akár mákos gubát. Az is a nagyik találékonyságát dicséri, hogy semmi sem megy kárba – egy-egy maradékot is új, ízletes fogássá tudnak varázsolni.
Közép:
A konyhakert is sokszor a nagyszülők birodalma. A növénytermesztési ismeretek mellett a szezonális terményekről is gyakran mesélnek az idősebbek, mivel ők általában azt fogyasztották, ami éppen aktuálisan termett: a paradicsomot nyáron, a sütőtököt ősszel fogyasztották. A szezonális termények tartósítási gyakorlata (kovászolás, befőzés, szárítás) is sokszor anyáról leányra száll a családokban. A nagyi azt is tudta, hogyan főzzünk pontos adagokat, hogy se az étel, se az alapanyag ne menjen kárba. Egy csipetnyi fűszer, egy maréknyi zöldség – ezek az apró, de fontos mértékegységek is a hosszú évtizedek tapasztalatát őrzik.
Felső:
A családi receptek nemcsak finom ízeket, hanem generációs hagyományokat hordoznak. Egy-egy jól bevált étel – a nagyi almáspitéje vagy a házi lecsó – évszázados történeteket mesél. A nagymamáink azt is megmutatták, hogyan tudunk pénzt és időt spórolni a konyhában: előre megtervezett főzéssel, a maradékok kreatív felhasználásával, egyszerű, de tápláló ételek készítésével.
Ha szeretnénk megismerni más családok konyhai praktikáit, nézzük meg közösen a „Nagyi szerint” rajzpályázat legjobb alkotásait! Ezek között is rengeteg ötlet és kedves emlék vár rán.