Az élelmiszerpazarlás összetett jelenség, amelyet leginkább a fogyasztói szokások, attitűdök, ismeretek és társadalmi normák befolyásolnak. A pazarlás gyakran nem tudatos döntés, hanem rossz beidegződések és rutin cselekvések – például túlvásárlás, túl sok főzés, nem megfelelő tárolás – következménye. Az élelmiszerekkel kapcsolatos ismerethiány is hozzájárul a pazarláshoz, például ha nem ismerjük a lejárati dátumok közötti különbséget (fogyaszthatósági idő, minőségmegőrzési idő).
Az élelmiszerpazarlás problémája a fejlett és fejlődő országokat egyaránt érinti. Lényeges különbség, hogy a fejlődő országokban a veszteségek jellemzően az élelmiszerlánc elején keletkeznek, a gazdaságilag fejlett országokban viszont a fogyasztók háztartásában, az élelmiszerlánc végén keletkezik a legtöbb élelmiszerhulladék.
Gondoljunk bele, hogy az étkezés a családi ünnepek, események hagyományosan központi eleme. Az ételek a népi hagyományban jelentéssel bírnak: bőséget, egészséget, gazdagságot szimbolizálhatnak. Az ünnepek alkalmával és vendégváráskor gyakran rutinszerűen nagyobb mennyiség készül az ünnepi fogásokból, és sokszor vannak hagyományosan „kötelező” elemei az ünnepi asztalnak, még akkor is ha azt sokan nem szeretik a családból. Az ünnepek keretezik a hétköznapjainkat, az évszakok váltakozását. Emlékeztetnek a hagyományok és az étel különleges szerepére az életünkben és egyben lehetőséget adnak arra, hogy megvizsgáljuk a családunk ételekhez fűződő viszonyát és szokásait.
Morzsapakli – Milyen szokások és hagyományok járulnak hozzá az élelmiszerpazarláshoz?
