Morzsa:
Az élelmiszerlánc tulajdonképpen a termőföldtől a fogyasztók asztaláig tartó folyamatok és a közben létrejövő termékek összessége. Milyen részei vannak az élelmiszerláncnak? Az első láncszem a termelés, ezt követi a feldolgozás, majd a kereskedelem és a lánc utolsó szereplője a háztartások. A lánc első néhány láncszeme az élelmiszerek megtermelésével foglalkozik. Ide tartozik a növénytermesztés, állattenyésztés, de az állategészségügy, állatvédelem, takarmány-előállítás és a növény- és talajvédelem is. A feldolgozás feladata, hogy a nyers alapanyagokat technológiai műveletek révén biztonságos és fogyasztható és élelmiszerekké alakítsa. A feldolgozott termékeket ezt követően szükség szerint raktározzák és elszállítják a kereskedelmi egységekbe. Így kerülnek a különböző termékek az élelmiszerláncon keresztül például a boltokba, ahol fogyasztóként megvásárolhatjuk az élelmiszereket. Így Te is a lánc része vagy!
Megkülönböztetünk feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszereket.
Szerinted a feldolgozatlan élelmiszerek esetében milyen szemekből áll össze az élelmiszerlánc?
Falat:
Az élelmiszerbiztonság és élelmiszerpazarlás kéz a kézben jár.
Az élelmiszerlánc minden pontján előfordulhatnak élelmiszerbiztonsági kockázatok-a termeléstől a háztartásokig. Azonban a háztartásokban történik leggyakrabban élelmiszer-eredetű megbetegedés. Amíg az élelmiszerlánc többi részén jól szabályozott élelmiszerbiztonsági előírások vannak, addig otthon, a háztartásokban a családoké és az egyéneké a felelősség.
Az élelmiszerhulladékok esetében is a háztartásoknak van kiemelt szerepe, hiszen az élelmiszerhulladék 2/3-a a háztartásokban keletkezik.
Nézzük az élelmiszerlánc egyes részein miért keletkezhet élelmiszerhulladék?
Elsődleges termelés
Az élelmiszerpazarláshoz hozzájárulhat a kedvezőtlen időjárás, a túltermelés – amikor jók a termesztési feltételek, de a felesleget nem tudják értékesíteni a termelők – és a szabálytalan alakú termények, amelyeket a vásárlói elvárások miatt gyakran a kereskedők nem vesznek át a termelőktől.
Feldolgozás
A feldolgozás során hasonló problémák jelentkeznek, mint az elsődleges termelésnél: előfordul túltermelés, valamint sok fogyasztható élelmiszert (pl. törött keksz) dobnak ki gyártási sérülések miatt. Veszteséget okoz a csövekben, tartályokban maradó termék is, amit modern technológiával csökkenteni lehet. Fontos a megfelelő csomagolás, mert az védi a terméket – ennek hiányában gyorsabban romlik. Emellett előfordul, hogy hibás címkézés vagy eltérő összetevő arány miatt kell kidobni élelmiszereket a feldolgozás folyamata közben.
Kereskedelem
A forgalmazás során a készletek túlrendelése, nem megfelelő tárolás (pl. elromlott hűtő), valamint az akciók mind élelmiszer pazarláshoz vezethetnek – felesleges készletek halmozódnak fel, romlanak meg, vagy kerülnek kidobásra a túlkészletezés miatt.
Háztartások
Az élelmiszerlánc utolsó szereplőjénél, a fogyasztónál is keletkeznek élelmiszerhulladékok.
A fogyasztó gondatlanságának eredményeképpen is keletkezhet felesleg, ha indokolatlan mennyiségű élelmiszert vásárolunk a boltban, nem megfelelően tároljuk a hűtőszekrényben a termékeket, vagy ha éppen túl sok ételt főzünk.
Lakoma:
REL – avagy rövid ellátási lánc
A rövid ellátási lánc célja, hogy a fogyasztók közvetlenül vagy kevés közvetítőn keresztül jussanak minőségi, hazai élelmiszerekhez. A helyi termékek vásárlásával támogatjuk a helyi termelőket, erősítjük a helyi gazdaságot. A közvetlen kapcsolat bizalmat építhet a termelő és a fogyasztó között, informálódni lehet a termékek hátteréről, ami elősegítheti a helyi termékek előnyben részesítését-amit a termék minősége, eredete és a személyes tapasztalat is befolyásol.