A munkád során is gyerekekkel foglalkozol, miért érezted úgy, hogy részt szeretnél venni a Nébih Oktatási Nagyköveti Programjában?
Egyrészt nagyon fontos számomra a fenntarthatóság. Másrészt azt tapasztalom pl. a munkám során, hogy nagyon sokszor, mikor a gyerekek hazamennek az uzsonnával, amit iskolában odaadnak nekik a pedagógusok, lehet őket követni az eldobott élelmiszerek útján. Nagyon sok az élelmiszerpazarlás és ez a program többek között, pont erre hívja fel a figyelmet már óvodás kortól, hogy hogyan akadályozhatjuk meg ezt.
Milyen tapasztalatokat szereztél a Program során?
Nagyon jó tapasztalataim voltak. Én főleg óvodákba jártam megtartani ezeket a foglalkozásokat. Első alkalommal picit félve mentem be az egészen apró, 3 éves gyermekekhez. Nem tudtam, hogy mennyire fogja őket érdekelni a foglalkozás, mit fognak megérteni az egészből, de nagyon meglepődtem, hogy mennyire fogékonyak már ők is. Mind a mellett, hogy óvoda- és gyógypedagógus is vagyok, nem gondoltam, hogy ennyire érdekelni fogja őket ez a téma. Nagyon nagy örömmel fogadtak, nagyon nagy örömmel fogadták a játékokat, és aktívak voltak végig, amíg velük voltam. Utólag visszajelzésként az óvónők jelezték felém, hogy a gyerekek a szülőknek is továbbadták az élményeiket, és ez számomra rendkívül pozitív volt.
Van-e javaslatod a Program/kiadványok továbbfejlesztésére? Mit csinálnál másként?
Nagyobb méretben vinném magammal a szükséges eszközöket, hiszen így a gyerekeknek is érdekesebb, látványosabb lehetne a foglalkozás. Ennek segítségével sokkal könnyebben megmaradna nekik a foglalkozáson megismert tudás, ha el is játszhatják a folyamatot.
Számodra miért kiemelt téma a gyerekek szemléletformálása?
Azért, mert nekik nagyon könnyű utat mutatni ebben az időszakban. Érdeklődőek, és nagyon fogékonyak ezekre a témákra. Illetve a gyermeken keresztül a szülőhöz is el tud jutni, hiszen a tanult információt a gyerekek nem csak megosztják otthon, hanem számon is kérik a szülőn, ha valamit máshogy csinálnak, mint ahogy ő azt megtanulta.
Pályafutásod során voltak hasonló témájú, szemléletformáló munkáid?
A fenntarthatósággal kapcsolatban voltak, ezért is örültem ennek a programnak, úgyhogy közelinek is éreztem magamhoz.
Mivel lehet motiválni egy óvodás korú gyereket arra, hogy odafigyeljen a tanulnivalókra, hogyan lehet a legjobban hatni rájuk?
A mai világban már nincs az, mint régen volt, hogy leültetem a gyerekeket és tartok egy foglalkozást. E helyett inkább bementem az óvodába, kipakoltam a játék gyümölcsöket és zöldségeket az ovis csoportba, akkor a gyerekek elkezdtek rám odafigyelni. Kíváncsivá tettem őket az eszközeimmel és körém gyűltek. Kérdezgetni kezdtek, nyitottak felém, beszélgettünk kicsit, majd ezután kezdtük el minden esetben a foglalkozást.
Volt olyan kedves pillanat, amit a gyerekek okoztak Neked a foglalkozások során?
Az öröm, ahogy fogadtak, a gyermeki kíváncsiság, amivel kérdeztek, a szeretet, amit felém sugároztak, ezek mind kedves pillanatok voltak számomra. Az egyik óvodából rajzokat juttattak el számomra, amit a foglalkozás után egy pár gyermek nekem rajzolt. És ilyenkor teszem fel a kérdést: Kell ennél több?
Voltak olyan – például élelmiszerbiztonsági – információk, ami neked is újdonság volt?
Az ovisoknak szánt- programból nem. De szoktam böngészni a Nébih oldalát, ahol érdekes dolgokat olvashatok a témával kapcsolatban.
Vannak-e olyan praktikák, amelyeket a saját életedben alkalmazol az élelmiszerpazarlás mérséklésére?
A bevásárlólista írása. Végig gondolom bevásárlás előtt, hogy mi van otthon, mit kell vennem még ezek mellé, hogy a kigondolt ételt, menüt elkészíthessem és csak azt írom fel, ami hiányzik, vagy nincs elegendő mennyiségben, és igyekszem e szerint vásárolni a boltban.
A gyerekek sok energiát igényelnek, mi az, amivel feltöltődsz egy hosszú nap után?
A munkám a hobbim. Nagyon sok eszközt készítek, melyeket viszek a mindennapi foglalkozásaimra. Ilyenkor a gyermekeim besegítenek. Az eszközök készítése kikapcsol. Ezen felül a család, barátok, természet mind pihentető számomra. Szeretek a természetben járni. Illetve nekem is van egy kis energiabombám otthon, akire a munka után igyekszem teljes odaadással figyelni. Rajta kívül még két majdnem felnőtt gyermekem van. Az egyik saját gyermekem, a másik gyermekkel munkám során kerültem kapcsolatba. Az élet úgy hozta, hogy családbafogadással magamhoz vettem és sajátomként szeretem. Szeretek velük beszélgetni, nevetni, esetleg közösen megnézni egy filmet vagy éppen társasjátékozni. Időnként elmegyünk este sétálni egy kicsit, hétvégente, a lehetőségeimhez képest a természetbe minél több időt szeretek eltölteni a párommal és a gyerekekkel. Illetve ami még nagyon kikapcsol, az az olvasás.
Folytatódik egy újabb tanév. Mi a következő cél, amit kitűztél magadnak?
Ha lehetne ezt a programot folytatni, akkor szívesen pályáznék újra, hiszen nagyon közelinek éreztem magamhoz ezeket a témákat. De a lakhelyemhez közeli óvódákhoz biztosan ellátogatok még, mivel mindenhol, ahova eljutottam nagyon szívesen vették az ovis foglalkozást, így ott is szeretném meglepni az ovisokat, és elvinni nekik ezt élményekkel teli játékos foglalkozást.
Van esetleg valami, amit meg szeretnél még osztani az olvasókkal?
Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, ez egy nagyon jó program. Több ember is kellene, aki csatlakozik a gyerekek szemléletformálásához.
